Pakod
Hungary
Honlap: http://www.pakod.hu
Pakod Nevezetességei
Az 1719-ben újjáépült mûemlék római katolikus templom, melynek fõoltárát neobarokk, szószékét XVIII. századi paraszt barokk fafaragás díszíti. A pakodi szõlõhegyek nemcsak a bor kedvelõinek jelentenek vonzó célpontot. A pincék többsége igen régi, nem ritka a 200 éves boltozat, még idõsebb faajtók, épületek is megcsodálhatók a festõi szépségû túraútvonalakon járva. A Pakodi szõlõhegy pincéi a Zalai Borút állomáshelyei közé tartoznak. Színvonalát a vendégszeretõ boros gazdáinak és az itt termõ minõségi boroknak köszönheti. A településen több falusi szállásadó van, akik hegyi programokra invitálják a látogatókat.
Híres emberek
• Somogyvári Pál született 1924. október 19-én. Színész, szinkronszínész.
1947-ben a Nemzeti Színházban kezdte pályafutását. ’55-ben a szolnoki Szigligeti Színházban tölt egy évet. 1956-ban részt vesz a forradalomban. ’58-ban a Csiky Gergely Színházban szerepel Kaposvárott. Majd 1960-tól a Nemzeti Színház tagja, örökös tag (1989).
Számos színpadi mûben, filmben szerepelt. Szinkronszerepei is meghaladják a százat. (Bõvebben)
Elhunyt 1994 október 1-én.
• 1931. május 1-jén itt született Jakabfy Sándor atléta, rövidtávfutó olimpikon (1956).
A Melbourne-i olimpia 4x100 m-es váltójának tagja. 200 m-es síkfutásban is indult. 1957-ben a BEAC színeiben országos bajnok, csúcstartó 100 m-en (10,4 s). Többszörös magyar válogatott atléta.
A Zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium tanára, 2000-ben munkáját Zalaegerszegért díjjal méltatták.
2010-ben 79 éves korában elhunyt.
Kiemelkedõ rendezvények:
Búcsú, Falunap minden év augusztus második szombatja Hálaadási termény áldás és kórustalálkozó minden év októberében
Templom - állandó kiállítás A települést övezõ szõlõhegyen a Szent Antal kápolnánál minden év júniusában búcsú van. Amely évrõl-évre a szomszédos településsekkel közösen kerül megrendezésre és egyre több messzirõl érkezett érdeklõdõt is vonz.
Pakod Története:
A település Észak-Zalában, közvetlenül a vasi megyehatáron fekszik, a Zala folyó partján. Lakóinak száma 959 fõ. A falu nevezetességei az 1719-ben épült mûemlék római katolikus templom és a Tölcsány - majorban lévõ volt uradalmi magtár. Az impozáns látványt, nyújtó templomot az elmúlt években felújították, környezetét rendezték, a mellette található plébánia épületében helytörténeti kiállítás található. Pakod a Zalai Borvidékhez tartozik, évszázados hagyománya van itt is a szõlõmûvelésnek, a szõlõhegyen eredeti állapotában felújított 200 éves zsúpos pince található. A település a Zalai Borút állomáshelye. Az itt termelt kiváló borok és helyi hagyományos ételek maradandó gasztronómiai élményt nyújtanak. A hegyi hajlékok egy-egy nagyobb turistacsoport fogadására is alkalmasak, sokan foglalkoznak a faluban falusi vendéglátással.
A község nevének eredete és jelentése ismeretlen. A nyelvészek szerint személynév eredeti, talán elsõ ismert birtokosa Páka vagy Pakod lehetett, de még az is bizonytalan, hogy ez a név magyar vagy szláv név volt-e. A névadás módjából csak annyi látszik valószínûnek, hogy a névadás a XII. század végén, vagy a XIII. század elején történhetett. 1211-bõl származik a községrõl az elsõ írásos megemlékezés POCUD (Pokod) néven, aminek ezt a pannonhalmi Szent Benedek rend történetének könyvébõl olvashatjuk. 1230-ban egy oklevél tesz említést Pakodról, illetve Pakodtól észak-keletre fekvõ Barabás nevû településrõl. Ez az okmány részletesen leírja, hogy van Barabásnak két malma, egy hídja, amelyen emberemlékezet óta a birtokos hídvámot szedett. Barabást (másutt így olvashatjuk: Barlabás vagy Barlabás hídját) 1247-ben a Szentgróti család a Türjei egyháznak adományozza és azé is marad 1945-ig. A XIV-ik században elõbb a Türjei nemességbeli Bériek, majd a Kõszegi család leszármazottai, a Kokasok. Végül az ugyancsak Türjei nemzetségbeli Szentgrótiak szerezték meg a falu egy-egy részét. A XIV. században megkülönböztették Egyházaspakodot, amelynek temploma, 1419-ben paróchiás papja Miklós fia Miklós volt /Z0.II.418./.1437-ben pedig Kelemen /Hg.Batthyány-cs.lt.Himfy.441./. 1442-ben Mihály volt a papja, aki azt a pápai kegyet kapta, hogy gyóntatóját szabadon választhatta meg /Mon.Vesp.III.117./. 1496-ban János fia Mihályról olvasunk, aki a pachod-i Kozma Damján-egyház Bold. Szûz oltárának az igazgatója volt /Uo.IV.135./, 1567-ben az elsõ zala megyei törökdúlás után az egész falut leégették, de 1572-ben már megint másfél portát jegyeztek fel. Ekkor a régi birtokosok már nincsenek, 1592-ben újra leégették a törökök, de megint újraépült. 1707-ben a kuruc-labanc háború következtében maga a falu tûzvész áldozata lett. Elpusztult a templom is, amely fából készült. Ennek, a második templomnak a pusztulását egy harang éli túl, amelyet 1677-ben öntöttek. Ez a harang felkerült a mostani, a harmadik templom tornyába, 1769-re száztizenkettõ család lakta Pakodot, hatszázkilencven lélekkel, ebbõl negyvenegy nemesi család. A falu nagyobb részét ekkor már a Festetics grófok és a Zalabéri Horváth József birtokolta. 1783. március 31-én nagy tûzvész pusztított a faluban. A kilencvennégy házból harminckettõ leégett. 1795-ben árvíz pusztítja a falut. Az egész település vízben állott. A Szentegyházba is bement a víz a nyugati ajtón, olvashatjuk az anyakönyvben. Hidakat, házakat, malmokat döntött össze. 1919 után a fehérpapok Türjei szerzetesrend birtokából hasították ki azokat a házhelyeket, amelyeken a mai Barabás újfalu épült.
- Pakod Község Címere
- Pakod Község Címerének leírása
Fõmenü
